Az első világháború legnagyobb vesztesének Európa bizonyult, elvesztette képességét, hogy saját érdekei és értékei szerint alakíthassa önmaga ügyeit - hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: Európa ma ismét válaszút előtt áll, vagy ütközőzóna, vagy összekötő kapocs lesz a világ nagy geopolitikai játszmáiban.
Az európai önazonosság és önrendelkezés visszaszerzése, visszatérés az európai kereszténység által lefektetett kulturális és erkölcsi alapokhoz, vagy teljes európai önfeladás? Ezek a kérdések tornyosulnak a mai európai politika előtt - emelte ki a házelnök, aki szerint napjainkban Magyarország ezen kérdésekre adott válaszaival irányt mutat Európa többi nemzetének.
"Nekünk, magyaroknak volt erőnk túlélni az első világháborút és a 20. századot, és az előttünk álló időkben lesz erőnk a magunk részéről végleg lezárni az első világháborúban született új világot" - jelentette ki Kövér László.
Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös kiállítása látványos installációkon, interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és kisfilmeken keresztül mutatja be az első világháborút és következményeit.
A tárlat három szinten, több mint kétezer négyzetméteren terül el a Várkert Bazár Déli palotájában. Első szakasza 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, ezt követte a második, 2016-ban bemutatott része, A háború urai. A kiállítást záró, most megnyílt harmadik szakasz a háború utáni új világ születését mutatja be 1922-ig követve a világ és Magyarország történelmi változásait.
Az Ybl Budai Kreatív Házban rendezett megnyitón Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára emlékeztetett: az első világháborúban 3,8 millió magyar katonát soroztak be, 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek hadifogságba. Ezért a Nagy Háború ma is szinte magyar családot érint, a kiállítás pedig minden magyarnak szól.
Az első világháború mindent megváltoztatott, a teljes világpolitikát, a gazdasági és családi viszonyokat, a hadviselés rendjét is - emelte ki Rétvári Bence. Hozzáfűzte: a tárlat a nemzeti hőskultusz egyfajta szentélye, zarándokhelye is.
"Nincs okunk szégyenkezni, emelt fővel nézhetünk vissza a dédapáinkra és ükapáinkra, hiszen Magyarországért, a hazájukért harcoltak" - fogalmazott az államtitkár.
A kiállítás főkurátora, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: késésben vagyunk, hiszen 100 évnek kellett eltelnie, hogy a Nagy Háborúról érdemben és értelmesen tudjunk elkezdeni beszélni. A centenárium alkalmából a tárlat kísérletet tesz új narratívát nyújtani az első világháború megértéséhez.
Az első világháború a legújabbkori történelem, különösen Európa múltjának legfontosabb eseménye volt. Nyomában új világ született, annyira idegen és félelmetes, hogy 100 év távolában sem érezzük otthon benne magunkat - hangsúlyozta Schmidt Mária, aki szerint semmit nem érthetünk meg a mai világból, ha nem értjük meg az első világháborút.
"Megérteni viszont csak akkor fogjuk, ha végre elkezdünk őszintén beszélni róla. Ha széttörjük a kliséket, elhagyjuk az unalmas, közhelyes, valójában semmit meg nem magyarázó történeteket" - fogalmazott a főigazgató, aki szerint a tárlat Európa egyik legnagyobb történeti kiállítása ebben a témában, egyben a legőszintébb is, amely nem hagyja, hogy félrevigye "az eddig uralkodó, a háború győztesei által saját érdekeik szerint tollba mondott történelemszemlélet".