A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár szerdai közleménye szerint Alekszandr Grecsanyinov kortársa volt a legnagyobb orosz zeneszerzőknek, Rimszkij-Korszakovtól tanult, de nem csatlakozott sem az Ötökhöz, sem Csajkovszkij követőihez. Zeneszerzőként az orosz és a francia impresszionista zene összehangolására törekedett. Öt szimfóniát és sok más műfajú darabot komponált, zenei stílusát konzervatívnak tartják.

A 20. század első évtizedeiben vezető szerepet játszott az orosz ortodox egyház zenéjének megújítását célzó törekvésekben. 1911-ben ebben a szellemben szerezte Nagyhét című a cappella kórusművét, 1912-ben pedig a Vesperás sorozatát, Minden esti vigília címmel, amelyet most a Nemzeti Énekkar előadásában hallhat a közönség. A mintegy háromnegyed órás darab méltatói rámutatnak, hogy a "kórushangszerelés" során Grecsanyinov Wagner iránti csodálata is megnyilvánul. A Nemzeti Énekkart Horváth József, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere vezényli.

Az énekkar a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral március 14-én a Müpában lép színpadra, ahol Mahler "Feltámadás" szimfóniáját hallhatja a közönség Hamar Zsolt vezényletével, Kolonits Klára (szoprán) és Szántó Andrea (alt) közreműködésével. Az énekkart Somos Csaba dirigálja.

Gustav Mahler 1895-ben, hamburgi operaigazgató korában mutatta be II. szimfóniáját. A címben szereplő Feltámadás nem a húsvét jól ismert eseménye, hanem Klopstock egyik ódájának címe. Az a hit nyilvánul meg benne, hogy minden ember lelke halhatatlan és minden élet előbb-utóbb folytatódik valamilyen más testben. Felcsendül a műben az utolsó ítélet látomása is. Ebben a műben mutatkozik meg először, hogy Mahler kozmikus jelentőségű mondanivalójához minden addiginál nagyobb méretű együttest használ, a hatalmas zenekar mellett énekes szólistát és kórust alkalmaz, valamint jócskán meghosszabbítja a zenemű időtartamát is.