Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az átadó ünnepségen hangsúlyozta, hogy egy ország versenyképességét illetően meghatározó jelentőségű, hogy a cégek legyenek könnyen bejegyezhetőek és legyen átlátható a működésük.
Felidézte, míg 1999-ben, amikor a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöki posztját töltötte be, mindössze 3 számítógép működött a bíróságon, azóta olyan mértékű fejlődés történt a bíróságokon, hogy ma már akár sms-tájékoztatást is kaphatnak az ügyfelek az ügyükről. Kiemelte: a cégügyek intézése a leginnovatívabb a bíróságokon, ma már az ügyek 90 százaléka elektronikusan érkezik a bíróságokra. A második nagy területnek a civil ügyszakot nevezte, ahol az ügyek 30 százaléka érkezik a bíróságokra elektronikusan.
Hangsúlyozta: számos más ügyszakban történtek előrelépések a hatósági kapcsolattartás körében, példaként említette, hogy július 1-jétől kötelező lesz a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetek, a jogi képviselővel eljáró peres felek, valamint a közigazgatási szervek számára.
Handó Tünde bemutatta az Országos Bírósági Hivatal két tájékoztató kiadványát, amelyek a cégbíróság, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek eljárásait mutatják be ábrákkal illusztrálva. A kiadványokból többek közt kiderül, hogy 2015-ben 81 088 nyilvántartott civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetet tartottak nyilván az országban, közülük a legtöbbet a fővárosban.
Az OBH elnöke hangsúlyozta: a cégügyek 40 százaléka, a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyek 30 százaléka a fővárosban történik.
Az ünnepségen Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke felidézte a Fővárosi Törvényszék januárban kiadott ügyfélszolgálati kartáját, amely célként rögzíti, hogy az ügyfelek hivatalos ügyeit gyorsan, magas szakmai színvonalon intézzék és az ügyintézési folyamat áttekinthetőbb legyen. A karta tíz alapelve közül kiemelte, hogy meghatározott szolgáltatásokat telefonon és elektronikus formában is igénybe vehetik az ügyfelek, továbbá azt, hogy az ügyintézés hatékonysága érdekében ügyfélcentrumokat működtetnek.
A most átadott ügyfélcentrum a negyedik a Fővárosi Törvényszéknél. A bíróság Markó utcai épületében működik a legjelentősebb, amely valamennyi kollégium adatbázisát kezeli, a Tölgyfa utcában található ügyfélcentrumhoz tartoznak a közigazgatási, munkaügyi, regionális kollégiumi, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság szabálysértési és a végrehajtási csoportjának ügyei, míg a harmadik ügyfélcentrum már területi alapon jött létre és a kispesti bíróságon működik.
Ismertette: a Fővárosi Törvényszék információs szolgálatánál 9525 ügyfél érdeklődött személyesen 2014-ben, majd miután létrehozták a központi ügyfélszolgálati centrumot 2015-ben, ez a szám jelentősen lecsökkent alig több, mint 3300-ra.
Fazekas Sándor szerint az ügyfélcentrumok olyan felvilágosító rendszert jelentenek, amely alkalmas arra, hogy pénzt, időt, energiát spóroljon meg a bíróság és az állampolgár egyaránt, egyúttal gyorsabb és hatékonyabb és eredményesebb legyen az ügyintézés.
A cégbírósági és a civil szervezetek nyilvántartó rendszerét Fazekas Sándor a Fővárosi Törvényszék egyik legjelentősebbikének nevezte, példaként említve, hogy a cégbírósági ügyek esetében 200 ezres az ügyforgalom, míg a szervezeteknél mintegy 38 ezres a nyilvántartás.