Tenyésztjük, de nem esszük meg a nyulat

Miközben Európa sok országában hétköznapi ételalapanyagnak számít, addig hazánkban évente átlagosan mindössze tíz deka nyúlhúst fogyasztunk személyenként. Pedig nyúltenyésztésben Magyarország élen jár a világban, ám a megtermelt hús 98 százaléka külföldi piacokra megy. Ennek ellenére a nyúltenyésztők szakmai szervezete nem adja fel és kitartóan kampányol a hazai fogyasztás ösztönzése érdekében.

A nagyüzemi nyúltenyésztés magyarországi alapja az az 5,5-6 millió egyedből álló állomány, aminek 98 százaléka exportra kerül. Ha itthon szemmel láthatóan nem is rajonganak a nyúlhúsért, Svájcban, Olaszországban, és Németországban egyenesen oda vannak a magyar nyúlhúsért. A termelők valószínűleg nem sírnak a magyarok nyúlundora miatt, hiszen külföldön jobban megfizetik. A jó ár, a sok euró és svájci frank akkor vándorol a magyar termelő zsebébe, ha az eleget tesz a szigorú európai követelményeknek a nyúlt tartásával és a hús minőségével kapcsolatban. Magyarországon ugyanaz a jó minőségű nyúlhús kerül a boltokba, mégsem kelendő. A nyúlhús-fogyasztás itthon, fejenként és évente mindössze 0,1 kiló, vagyis mindössze tíz deka.

„Valószínűleg az emberek fejében kialakult egy olyan sztereotípia, amely szerint a nyuszi aranyos kis háziállat, emiatt sajnálják megenni” – vélekedett a jelentéktelen hazai fogyasztás okairól a Helyi Híradóknak a Nyúl Terméktanács elnöke, Juráskó Róbert. Megemlíthetnénk az ellenérvek között azt is, hogy egy kiló nyúlhús áráért két kiló csirkét kapunk. Egy kiló csirkemell ára hozzávetőleg 1200 forint körül van, míg a nyúlfilé kilójához 2500-3000 forintért lehet hozzájutni.

A Nyúl Terméktanács a legkülönfélébb akciókkal próbálja ösztönözni a nyúlhús fogyasztását. „Különböző áruházláncokban szoktunk kóstoltatni, és receptkönyvet is adtunk ki, így a háziasszonyok könnyen megismerkedhetnek a nyúlhús elkészítésének praktikáival, de lehet előre pácolt nyúlcombot is kapni a boltokban, amit már csak grillezni kell” – magyarázta az elnök.

A nyúlhús fogyasztása mellett érvelnek a dietetikusok is, ugyanis rendkívül gazdag fehérjében és esszenciális aminosavakban, ellenben zsír- és koleszterintartalma alacsony, így nagyon könnyen beilleszthető az étrendbe. „Tíz deka házinyúlhúsban 3,5 milligramm könnyen felszívódó vas van, míg ez a sertéscombban 1, a csirkehúsban pedig mindössze 0,6 milligramm” – mondta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára, Erdélyi-Sipos Aliz, aki a magas B vitamin tartalmát, a könnyű emészthetőséget, és azt említette, hogy nincs allergizáló hatása, így könnyen illeszthető diétás étrendbe is.

Igyekeznek közel vinni az emberekhez az évek óta tartó „NYÚLunk a munkába” című programmal. Ennek keretében évente kétszer 80-100 családhoz helyeznek ki öt anyanyulat, és egy bakot családi minitenyészetek létrehozására. Emellett a tartáshoz szükséges eszközöket és takarmányt is biztosítanak a résztvevőknek, és még oktatást is szerveznek számukra. Így a gazdáknak csak a gondozással, szaporítással kell foglalkozniuk, a későbbiekben pedig ezek a mini-tenyészetek önállóvá is válhatnak. A programot 2011-ben a nyúltenyésztésben érdekelt öt cég összefogásával hirdették meg húszmillió forintos pályázati kerettel. Összesen 235 településről érkeztek pályázatok, első körben tizenkét falu került be a programba, és a mai napig minden évben újabb közösségeket vesznek fel.

F. V./Helyi Híradók

VISSZA
2014 © Minden jog fenntartva