Becsöngettek a szakiskolák átalakításának

Több mint háromszáz szakiskola került július 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába. Jövőre pedig újabb ötven iskolát vesz át a szaktárca. Az átalakítás mintegy kétszázezer tanulót érint. A minisztérium szerint profiltisztításról van szó.

Az egy térségben lévő szakközépiskolákból szakképzési centrumokat hoznak létre: az intézmények egy központi regionális intézmény tagiskoláiként működnek majd. A szakképzési centrumok nemcsak szakmai, hanem gazdálkodási önállóságot is kapnak. Mindez nagy felelősséggel jár, de motivációt is ad a szakmai feladatok megvalósításához – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Helyi Híradóval. Ráadásul a centrumok létrejöttével a döntési szintek közelebb kerülnek a probléma felmerülésének helyéhez, ez pedig megkönnyítheti a megoldást és felgyorsíthatja a folyamatokat. A minisztérium szerint az új intézménytípusok létrejöttével megszűnik a szakképzés „zsákutca” jellege.

 Szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola

A diákoknak a változásokkal kapcsolatban nincs teendőjük. Az intézménystruktúra, illetve a megnevezések átalakulása miatt az egyes tanügyi dokumentumok változhatnak. A szakképzési centrumok az őket alkotó iskolák szakmáit, profiljait viszik tovább, a későbbiekben pedig sor kerülhet a centrumok képzési profiljának korrekciójára is.

Most a szakgimnáziumok lesznek az új típusú szakközépiskolák. A 9-12. évfolyamon az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik majd. A diákok a negyedik év végén szakmai érettségit tesznek. Ezután még egy évig tanulnak, amivel technikusi képesítést szerezhetnek.  

Szakközépiskolákban a diákok három év után szakmunkás bizonyítványt szerezhetnek. Ha még két évig tanulnak, érettségit is tehetnek. 

A szakiskola elnevezés azokra az intézményekre vonatkozik majd, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára, emellett a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtanak.

Változó rendszerben, változó vezetőkkel

A minisztérium fenntartásába átkerülő intézmények vezetőinek korábbi megbízatása megszűnt a szakképzési struktúra átalakulása miatt.

A centrumokba beolvadt tagintézmények igazgatói legfeljebb a 2015/2016-os tanév végéig pályázati kiírás nélkül vezetői megbízást kaphatnak. Ezen időszak alatt lesz egy új pályáztatás, és a nyertes vezetőket öt évre nevezik ki. Az átszervezés nem jár elbocsájtásokkal, az érintett iskolai alkalmazottak jogutódlással, egyes esetekben áthelyezéssel kerülnek át az NGM fenntartású intézményrendszerbe.

A piac igényei szerint

A változás célja, hogy Magyarországon olyan jól képzett szakemberek végezzenek az iskolákban, akik el is tudnak helyezkedni a szakmájukban. „Megállapítható, hogy Magyarországon hiány van a jól képzett szakmunkásokból, technikusokból és szakemberekből, a vállalkozások nehezen találnak jól képzett munkaerőt” – közölte korábban Czomba Sándor, a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.

Egyre gyakoribb, hogy a hazánkban megtelepülő nagyobb vállalatok magukkal hozzák saját képzési rendszerüket is. A legtöbb multinacionális cég arra törekszik, hogy alkalmazottai kizárólag az adott feladat elvégzésére legyenek képesek. Az így szerzett tudás nehezen konvertálható, az ilyen munkatársért még a konkurencia sem kapkod. A felnőttképzést végző intézmények oktatási rendszere is viszonylag merev, mivel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, államilag elismert szakképesítések összetétele lassabban változott az elmúlt években, mint a piac igénye, de a követelményrendszert folyamatosan fejlesztik.

A hazai képzési rendszerbe átültetett minta nyugat-európai, ahol a munkavállalók többsége kifejezetten igényli a továbbtanulást. Persze ott az "élethosszig tartó tanulás" jegyében mire az emberek nyugdíjba mennek, hatszor, hétszer szakmát váltanak. Ez mindinkább jellemző Magyarországra is, bár nálunk élete során egyelőre átlagosan háromszor vált szakmát valaki. Ezzel a munkaadók olyan nyomást helyeztek az oktatásra, hogy a szakközépiskolák rendszerének átalakítása már-már létszükséggé vált. Az általános képzés már nem elegendő, specifikusabb, gyakorlatibb oktatásra van szükség, hogy a munkaadó igényeit a lehető legjobban kiszolgálja az oktatás.

F. V.

VISSZA
2014 © Minden jog fenntartva